Adatszolgáltatási kötelezettségek:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. § (1) bekezdése alapján a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.

A Ktv. 50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt — jogszabályban meghatározott módon — mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.

(1a) A környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikus úton teljesíti.

(2) A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatási szerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

Levegőtisztaság-védelem:

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a területi környezetvédelmi hatóság részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz.

(2) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be.

(4) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat – beleértve a tevékenység megszűntetését is – a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a területi környezetvédelmi hatóság részére.

32. § (1) Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.

(2) A hulladéktermelő – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége

a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot,

c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot

meghaladja.

(3) Nem kell adatszolgáltatást teljesíteni a 3. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.

(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.

12. § (1) Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.

(2) Adatszolgáltatási kötelezettségét

a) a gyűjtő és a kereskedő a 3. melléklet 1. és 3. pontja;

b) a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet végzője (a továbbiakban együtt: előkezelő) a 3. melléklet 1. és 3. pontja, illetve – ha a tevékenysége indokolja – a 3. melléklet 2. pontja;

c) a hasznosító és az ártalmatlanító a 3. melléklet 1. és 4. pontja, illetve – ha a tevékenysége indokolja – a 3. melléklet 2. pontja;

e) az EPRTR rendelet szerinti kötelezett a 3. melléklet 1. és 6. pontja

szerinti adattartalommal teljesíti.

(3) A hulladékkezelő csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, ha kezelést a telephelyén a tárgyévben nem folytatott.

(4) A gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő

a) a nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig; valamint

b)⁷ a veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 30. napig a 4. melléklet 1., 2. és 3. pontja szerint szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti negyedéves adatszolgáltatásra kötelezett a 4. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget, ha

a) a telephelyén a tárgynegyedévben hulladékot nem vett át, illetve

b) kezelést a telephelyen a tárgynegyedévben nem folytatott.

FAVI adatszolgáltatás

A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését

a) az 1. melléklet szerinti tartalommal a „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”;

b) a 2. melléklet szerinti tartalommal az „Egyszerűsített bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”; és

c) a 3. melléklet szerinti tartalommal az „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”

megnevezésű adatlapon kell teljesíteni.

2. § A Kr. 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást 

a) melléklete szerinti „Tényfeltárás előtti adatok adatlapja” (a továbbiakban: B1 adatlap),

b) melléklete szerinti „Tényfeltárás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B2 adatlap),

c) melléklete szerinti „Műszaki beavatkozás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B3 adatlap)

megnevezésű adatlapon kell teljesíteni.

3. § A Kr. 35. § (1) bekezdés c) pontja szerinti környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatását .

Egységes környezethasználati engedélyek

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.

Hulladéklerakók

A hulladéklerakással,valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről az üzemeltető összefoglaló jelentést készít a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell a 6. § szerinti becsült költség időarányos részének rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat is.

(2) Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést a környezetvédelmi hatóságnak megküldeni.

Állatkertek

Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 6. § (4) bekezdése alapján az állatkert minden év március 1-jéig köteles az előző évről jelentést és a következő évről tervet készíteni, s azt megküldeni az engedélyező hatóságnak, amelynek többek között tartalmaznia kell a teljes állományt faji bontásban, az elhullást, annak okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket, valamint a jelentés megtételekor meglévő teljes állatállományt.

Inváziós állatfajok

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én 12 fajjal bővített. A bővített lista 2017. augusztus 2-án lépett hatályba. 2019. augusztus 15-én lépett hatályba az EU újabb végrehajtási rendelete (Bizottság (EU) 2019/1262 végrehajtási rendelet) mely további 17 fajjal bővítette az eddig elfogadott listát.

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet 11/A. § (1) bekezdése szerint: „Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonosok az általuk tartott idegenhonos inváziós fajok jegyzékén szereplő kedvtelésből tartott állatokat kötelesek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a tulajdonos nevét, az egyedek faját, darabszámát, nemét (amennyiben ismert), életkorát, a tulajdonba kerülés időpontját, valamint tartási körülményeinek leírását.”

A bejelentőlap letölthető:

Inváziós bejelentőlap

A kötelezettséggel érintett állatfajok az alábbiak:

Adatszolgáltatás a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott készlet birtokosa a 3. melléklet szerinti adatokat, – ha azokban az előző évben megküldött adatokhoz képest változás történt – az adatokat alátámasztó dokumentációval együtt a területi környezetvédelmi hatóságnak évente, a tárgyévet követő év március 30. napjáig megküldi.

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 82/A. (2)-(3) bekezdés

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik –, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.

(3)  A felügyeleti díj mértéke

a) hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,

b) nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.

1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1)-(5) bekezdés

(1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytat – kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30 napot nem haladja meg –, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély véglegessé válását vagy a bejelentést követő 30 napon belül.

(3) A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kétszázezer forint.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.

(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint.

A befizetés módja:

A befizetés a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-00335663-00000000 számú számlaszámra átutalással történik. Kérjük, a Közlemény rovatba a "Felügyeleti díj" hivatkozás feltüntetését.