Adatszolgáltatási kötelezettségek:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. § (1) bekezdése alapján a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet.

 

A Ktv. 50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt — jogszabályban meghatározott módon — mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.

(1a) A környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikus úton teljesíti.

(2) A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatási szerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

 

Levegőtisztaság-védelem:

 

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a területi környezetvédelmi hatóság részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz.

(2) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be.

(4) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat – beleértve a tevékenység megszűntetését is – a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a területi környezetvédelmi hatóság részére.

32. § (1) Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő.

 

 

Hulladékgazdálkodás

 

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a hulladéktermelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti a telephelyén képződött valamennyi hulladékról.

(2) A hulladéktermelő – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az adatszolgáltatási kötelezettségét a 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal teljesíti, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége

a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,

b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot,

c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot

meghaladja.

(3) Nem kell adatszolgáltatást teljesíteni a 3. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Ha a tárgyévben a képződött hulladék mennyisége a hulladéktermelő telephelyén nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget, az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelőnek csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal kell teljesítenie az adatszolgáltatási kötelezettségét.

(5) Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat adatot.

 

12. § (1) Az adatszolgáltatást a gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő telephelyenként és hulladéktípusonként teljesíti.

(2) Adatszolgáltatási kötelezettségét

a) a gyűjtő és a kereskedő a 3. melléklet 1. és 3. pontja;

b) a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet végzője (a továbbiakban együtt: előkezelő) a 3. melléklet 1. és 3. pontja, illetve – ha a tevékenysége indokolja – a 3. melléklet 2. pontja;

c) a hasznosító és az ártalmatlanító a 3. melléklet 1. és 4. pontja, illetve – ha a tevékenysége indokolja – a 3. melléklet 2. pontja;

e) az EPRTR rendelet szerinti kötelezett a 3. melléklet 1. és 6. pontja

szerinti adattartalommal teljesíti.

(3) A hulladékkezelő csak a 3. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, ha kezelést a telephelyén a tárgyévben nem folytatott.

(4) A gyűjtő, a kereskedő és a hulladékkezelő

a) a nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig; valamint

b)⁷ a veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről negyedévente a tárgynegyedévet követő 30. napig a 4. melléklet 1., 2. és 3. pontja szerint szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti negyedéves adatszolgáltatásra kötelezett a 4. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget, ha

a) a telephelyén a tárgynegyedévben hulladékot nem vett át, illetve

b) kezelést a telephelyen a tárgynegyedévben nem folytatott.

 

 

FAVI adatszolgáltatás

 

A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését

a) az 1. melléklet szerinti tartalommal a „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”;

b) a 2. melléklet szerinti tartalommal az „Egyszerűsített bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”; és

c) a 3. melléklet szerinti tartalommal az „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről”

megnevezésű adatlapon kell teljesíteni.

2. § A Kr. 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást 

a) melléklete szerinti „Tényfeltárás előtti adatok adatlapja” (a továbbiakban: B1 adatlap),

b) melléklete szerinti „Tényfeltárás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B2 adatlap),

c) melléklete szerinti „Műszaki beavatkozás utáni adatok adatlapja” (a továbbiakban: B3 adatlap)

megnevezésű adatlapon kell teljesíteni.

3. § A Kr. 35. § (1) bekezdés c) pontja szerinti környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatását .

 

Egységes környezethasználati engedélyek

 

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.

 

Hulladéklerakók

 

A hulladéklerakással,valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről az üzemeltető összefoglaló jelentést készít a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell a 6. § szerinti becsült költség időarányos részének rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat is.

(2) Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést a környezetvédelmi hatóságnak megküldeni.

 

 

Állatkertek

 

Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 6. § (4) bekezdése alapján az állatkert minden év március 1-jéig köteles az előző évről jelentést és a következő évről tervet készíteni, s azt megküldeni az engedélyező hatóságnak, amelynek többek között tartalmaznia kell a teljes állományt faji bontásban, az elhullást, annak okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket, valamint a jelentés megtételekor meglévő teljes állatállományt.

 

Inváziós állatfajok

 

Az Európai Bizottság 2016. július 13-án fogadta el az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletét, melyet a Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete 2017. július 12-én 12 fajjal bővített. A bővített lista 2017. augusztus 2-án lépett hatályba. 2019. augusztus 15-én lépett hatályba az EU újabb végrehajtási rendelete (Bizottság (EU) 2019/1262 végrehajtási rendelet) mely további 17 fajjal bővítette az eddig elfogadott listát.

 

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet 11/A. § (1) bekezdése szerint: „Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonosok az általuk tartott idegenhonos inváziós fajok jegyzékén szereplő kedvtelésből tartott állatokat kötelesek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a tulajdonos nevét, az egyedek faját, darabszámát, nemét (amennyiben ismert), életkorát, a tulajdonba kerülés időpontját, valamint tartási körülményeinek leírását.”

 

A bejelentőlap letölthető:

 

Inváziós bejelentőlap

 

A kötelezettséggel érintett állatfajok az alábbiak:

 

Magyar név	Tudományos név	Csoport
	Arthurdendyus triangulatus	féreg
kínai gyapjasollósrák	Eriocheir sinensis	rák
cifrarák	Orconectes limosus	rák
északi cifrarák	Orconectes virilis	rák
jelzőrák	Pacifastacus leniusculus	rák
kaliforniai vörösrák	Procambarus clarkii	rák
virginiai márványrák	Procambarus falax formavirginalis	rák
ázsiai lódarázs	Vespa velutina nigrithorax	rovar
amuri géb	Perccottus glenii	hal
kínai razbóra	Pseudorasbora parva	hal
	Plotosus lineatus	hal
naphal	Lepomis gibbosus	hal
amerikai ökörbéka	Lithobates (Rana)catesbeianus	kétéltű
ékszerteknős	Trachemys scripta	hüllő
nílusi lúd	Alopochen aegyptiacus	madár
indiai varjú	Corvus splendens	madár
halcsontfarkú réce	Oxyura jamaicensis	madár
szent íbisz	Threskiornis aethiopicus	madár
pásztormejnó	Acridotheres tristis	madár
csinos tarkamókus	Callosciurus erythraeus	emlős
jávai mongúz	Herpestes javanicus	emlős
kínai muntyákszarvas	Muntiacus reevesii	emlős
nutria	Myocastor coypus	emlős
vörösorrú koáti (ormányosmedve)	Nasua nasua	emlős
nyestkutya	Nyctereutes procyonoides	emlős
pézsmapocok	Ondatra zibethicus	emlős
mosómedve	Procyon lotor	emlős
szürke mókus	Sciurus carolinensis	emlős
amerikai rókamókus	Sciurus niger	emlős
szibériai csíkosmókus (burunduk)	Tamias sibiricus	emlős

 

Adatszolgáltatás a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott készlet birtokosa a 3. melléklet szerinti adatokat, – ha azokban az előző évben megküldött adatokhoz képest változás történt – az adatokat alátámasztó dokumentációval együtt a területi környezetvédelmi hatóságnak évente, a tárgyévet követő év március 30. napjáig megküldi.